Kezdőoldal

Földrajzi elhelyezkedése

A község Vas megye déli részén, a Kemenesháton, változatos domborzatú tájon fekszik, a folyó vízgyűjtőjén. Igazgatási területe észak-déli irányban hosszan elnyúlik, így azt érinti a 8-as főút is.

Története

A legkorábbi korok emléke az emberi jelenlétnek a településen 1877-ből származik, amikor Potypuszta közelében szőlőültetéskor kelta sírt találtak, a leletek a szombathelyi múzeumba kerültek. További régészeti kutatásra csak 1978-ban került sor a római katolikus templom műemléki helyreállítása kapcsán. A község területén egykoron több lakott hely is volt, melyek közül számos már korán elnéptelenedett.

Poty neve régi magyar személynévből keletkezett, az Árpád-kori eredetű falu köznemesi birtok volt. Feltehetően már a törökkor előtt elnéptelenedett. Régészeti maradványai a potypusztai víztoronynál kerültek elő. Potypuszta 1272-ben szerepel oklevelekben.

Gönyök 1217-ben és 1409-ben említett falu a vasvári káptalané volt, minden bizonnyal már a törökkor előtt elnéptelenedett. Emlékét a határ délnyugati szélén a Felső- és Alsó-Gönyök dűlő helynév őrzi.

Mindszent nevét temploma védőszentjéről kapta. 1314-ben szerepel a falu először, ekkor a Vasvári család osztozkodott részein. Az 1314-es oklevél szerint a Mindenszentek templom a Vasvári közös kegyurasága alatt maradt. 1359-ben és 1372-ben is említettek az okiratok plébániát. 1690-ben teljesen romos a templom.

csehimindszent Mindenszentek régi templom

csehimindszenti Mindenszentek régi templom

Földesurai az Ostffyak voltak, akiknek itteni birtokaira 1436-ban Zsigmond magyar király adott új adománylevelet. A 16. század első felében a Dessewffy, a Polányi és a Török családok rendelkeztek itt birtokrészekkel, 1553-ban a falu házainak nagyobb része üresen áll a pestis miatt. A török időkben 1588-ban Pusztafalunak írták, amely csak 1678-ban települt újra. Plébániáját 1756-ban állították vissza. 1892-ben a településen élő kisnemesi családban született Mindszenty (Phem) József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.

A község terjeszkedéséről és növekedéséről a katonia felmérésekek által nyújtott információk adnak segítséget. A legrégebbi településrész a Fő utca Petőfi utcai torkolatától délre elterülő területek. A következő szakaszban északi irányba nyúlt a falu, amelynek következtében egészen a mai temetőig terjeszkedett. A második világháborút követően az Arany János utca beépítése történt meg a kor divatja szerinti típusházas épületekkel.

A községben jelenleg körjegyzőség, óvoda, általános iskola, plébánia és zarándokház is működik. 2010-ben kezdődött el 208 millió forintból a szennyvíz-csatorna kiépítése, amelyhez a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 176 millió forint támogatást nyert a település. A községi csatorna és helyben épült tisztító átadására 2012. július 30-án került sor.

Hozzászólások lezárva